• Kategória nélküli

    Kegyelmi állapot

    A minap megnéztem a Jaj Istenem című színdarabot, melyben Gryllus Dorka egy autista fiú anyukáját alakítja. Dorka hívott meg az előadásra, miután az Autistic Art rendezvényén megismerkedtünk. Önként nagyvonalú sorsközösséget vállalt velem és minden autista gyermeket nevelő anyukával, olyan szívből jövő átéléssel adta elő a Jövőkép című novellámat az Autistic Art Alapítvány aukcióján. A „Jaj Istenem!” című színdarabban Dorka egy pszichológust alakít, akihez a kétségbeesett Isten fordul segítségért. Mióta bűntudata ébredt Jóbbal szembenni gonosztettei miatt, immár kétezerötszáz éve elvesztette a teremtő képességét, s csak elszenvedi életét, melyben úgy érzi, az általa egykoron teremtett föld nyomorúsága és igazságtalansága zúdul rá vissza.…

  • Kategória nélküli

    Szembe nézni

    Már évek óta próbálom „meglátni ami van”. Nem többet, nem kevesebbet, nem ámítani magamat, nem belelátni a helyzetekbe, amit én szeretnék, nem a vágyaim szerint látni a világot, csak egyszerűen, bátran, előítélet mentesen szembenézni. És mégis, van, amikor ez a…

  • Kategória nélküli

    Anya, átjöhet egy barátom?

    Nyár van és itthon többnyire vagyunk. Próbálok programokat szervezni a gyerekeknek, de hát a kis tiniknek már nem én vagyok a társaság, hanem a kortársaik. Nem is könnyű közös programokat kitalálni, mert míg kisebb korban azt mondtam „ide megyünk”, most…

  • Uncategorized

    Születésnap

    Nemrégiben volt Kende tizenharmadik születésnapja. Minden szülinapja egy mérföldkő, mindegyiket megkönnyezem, mindegyiken végigfut bennem az összes nehézség, bizonytalanság, kétely, fájdalom, melyeken az elmúlt évek alatt, neki, a kis tanítómnak köszönhetően, átmentem, átmentünk mint család. Minden szülinapkor hálát adok, hogy még…

  • Uncategorized

    Finn(g)országban jártunk

    Kende fiam jó előre elkeresztelte Finnországot Fingországnak, ami igazán érthető, elvégre Joulu-puk(k)i-hoz mentünk. Ugyan évek óta tudja, hogy a Mikulás nem létezik, ő még szeretne benne hinni. Pontosabban minden elvont dologra, mese-figurára, jelmezes emberre értetlenül tekint és minden alkalommal túl…

  • Uncategorized

    Zen kakao

    Kende kakaót készít. Minden nap. Ez egy igen emelkedett tevékenység. Számára is, számomra is. Számára azért, mert önállósodik és erre nagyon büszke, joggal!  Számomra azért, mert örülök, hogy kezdeményez, próbálkozik. Tehát hagyom. És mert közben tanulja finomítani mohóságtól vezérelt, zabolázatlan mozdulatait.…

  • Uncategorized

    Macskák és emberek

    Küzdök. Nap, mint nap küzdök. Hogy „normális” életet élhessünk. Akkor is, ha autista két gyerekem. Nem akarom megfosztani őket és magamat a normális élettől. Nem akarok bezárkózni. Mindig újra és újra bízom az emberekben, hogy meg fogják érteni, ki fogják…

  • Uncategorized

    Nem hagyjuk magunkat

    Nem is olyan könnyű elmenni egyedül három gyerekkel biciklizni. De elmentünk. A múlt vasárnap délelőttöt kerti munkával töltöttük. Ez úgy néz ki, hogy Kende, aki irtó lelkes, öt percenként szólongat, hogy rántsam be neki a vállkaszát, de aztán kaszálás helyett,…

  • Uncategorized

    Az afta, avagy az apró dolgok csodája

    Kendének megint nőtt egy afta a nyelvére. Na és? gondolhatja a laikus, nekem is szokott ilyenem lenni. Igen ám, de egy autista kisfiúnak, aki szenzorosan túl érzékeny, egy ilyen furcsa érzés a nyelvén az egész viselkedését megváltoztathatja. Először is, annyira…

  • Uncategorized

    #Képes vagyok

    Képes vagyok minden reggel felkelni és mindenekelőtt hálát adni mindazért a sok jóért, ami történik velünk és amit az élet ad. Képes vagyok örülni a hónak és a napsütésnek, az esőnek és a szélnek. Minden körülmények közt. Mert én döntöm…

  • Uncategorized

    Otthontanulás reloaded

    Amikor az első karantén és otthontanulás kezdődött, azt hittem „nekem ez semmi”, hiszen Indiában fél évig már egyszer végig csináltam, két nehezen tanuló figyelemzavaros, autista gyerekkel, úgy, hogy a fiam értelmi fogyatékos is és folyton mindennel ellenkezik, hát még a…